カテゴリ
全体 アレクサンドラ(Romania) ペトラ(Czech) ソニア(Italy) ユルギタ(Lithuania) ジョルジャ(Italy) ラウラ(Italy) ドーラ(Hungary) ジャネット(Hungary) ラヘル(Estonia) スサンネ(Germany) ガブリエレ(Italy) アルヴィダス(Lithuania) ティーナ(Finland) ダヌータ(Poland) サイ(Netherlands) ヴェッセル(Netherlands) エレナ(Greece) カーシャ(Poland) フアン(Spain) アマーリエ(Denmark) エステル(Hungary) マルク (Spain) アデリナ (Romania) ジュリア (France, Japan) アヤコ (Japan) ユウジ (日本) ヨウコ (日本) ユキ (日本) アヤカ (日本) EU女子&男子 EU応援団 EUより愛をこめて EU職員室 EU代表部からのお知らせ ジェシカ (Austria) リュウイチリロ (日本) 未分類 以前の記事
2013年 03月 2012年 12月 2012年 10月 2012年 09月 2012年 08月 2012年 07月 2012年 05月 2012年 04月 2012年 03月 2012年 02月 2012年 01月 2011年 12月 2011年 11月 2011年 10月 2011年 09月 2011年 06月 2011年 05月 2011年 04月 2011年 03月 2011年 02月 2011年 01月 2010年 12月 2010年 11月 2010年 10月 2010年 09月 2010年 08月 2010年 07月 2010年 06月 2010年 05月 2010年 04月 検索
タグ
その他のジャンル
ファン
記事ランキング
ブログジャンル
画像一覧
|
エステル・ツェー(ハンガリー) Eszter Czeh, Hungary やっと春が来て、桜も咲いてきた。春は私が一番好きな季節ですが、今年は穏やかな天気にもかかわらず、桜を見ていても、そんなに喜べない自分がいた。日本を襲った大震災は皆の心に大きな衝撃を残した。人々が悩んでいる事は大切な人の喪失だけではなく、不透明な将来とまだ大きな危険性を持つ福島原発です。 地震が発生したとき私は東京にいた。日本で何回も地震を体験したことがありますが、こんなに大きいのは初めてだった。とても怖かったが、今は東京にいた私たちのほうが“まだラッキー”だったと知っている。アパートを出て、二階のパブリックロビーに行くと、そこにたくさんの人がすでに集まっていた。エレベーターが動かなくなったため、住民は2階のスペースにて長い間寝泊りしていた。懐中電灯を使って場所を少し明るくする人や“非常パック”を持っている人もいた。避難者になることはこんな感じかと思ったが、東北の被災者の方々はこれより大変な状態にあると知っていた。その夜、テレビをつけっぱなしにして寝た。1時間に一回くらい地震警報が流れて、人生で一番長い夜となった。 余震と福島原発事故のため、今でも怖くて、“安全な母国に帰たい”という思いがある。しかし、東北の人々の勇気と姿勢を見て、今日本にいればとても大切なことを習えるという思いもある。それは諦めずに頑張ることや協同や何があっても明るい将来に強い信念を持つことです。”日本、がんばれ!” Itt a tavasz és hamarosan virágoznak a sakurák. A tavasz a kedvenc évszakom, de idén mégsem tudok örülni a szép időnek és a virágoknak. A Japánt sújtotta katasztrófák sora hatalmas terhet tett mindenki lelkére. Nem csak a szeretteik elvesztése keseríti el az embereket, de a jövő bizonytalansága és a még mindig veszélyt jelentő fukushimai erőmű sorsa is. Én Tokióban voltam a földrengés idején. Már többször is tapasztaltam földrengést Japánban, de ekkorát még soha. Akkor nagyon megijedtem, de mostmár tudom, „mi,” tokióiak voltunk a szerencsésebbek. Mikor lementem a lakásomból a második emeleti közös helységbe sok embert láttam. A liftek nem működtek, ezért sokáig ebben a helységben várakoztak az emberek. Zseblámpákkal világítottak és néhányan „túlélőcsomagot” is tartottak maguknál. Arra gondoltam, hogy ilyesmi lehet egy katasztrófa túlélőjének lenni, de tudom, hogy ennél százszor rosszabb körülmények közt voltak és vannak Tóhoku lakói. Aznap éjjel a tévét bekapcsolva hagyva próbáltam aludni. Óránként szólt a riasztás újabb és újabb utórengésekről. Életem egyik leghosszabb éjszakája volt. Őszintén szólva még most is félek az utórengések és Fukushima miatt, ezért motoszkál bennem, hogy otthon szeretnék lenni biztonságban. De látva a katasztrófa sújtotta Tóhoku lakóinak bátorságát és erejét, úgy gondolom, hogy talán most Japánban maradva fontos dolgokat tanulhatok: a küzdeniakarást, az összetartást és az erős hitet abban, hogy kemény munkával ugyan, de fel tudunk építeni egy szép jövőt. Mi, az itt élő külföldiek eddig annyi mindent kaptunk Japántól. Talán itt az ideje, hogy ezt viszonozzuk valahogy. „Nippon, ganbare!” Spring has come and the sakura will be blooming soon. Spring is my favourite season but somehow this year the nice weather and the blossoms cannot make me so happy. The catastrophe which struck Japan put an enormous burden on everyone’s heart. It’s not only the loss of beloved ones that makes people sad but also the uncertainty of the future and the fate of the Fukushima power plant, which still carries a great danger. I was in Tokyo during the earthquake. I had experienced earthquakes before but never this big. I was really scared that time but now I know that “we”, the people in Tokyo were the luckier ones. When I went down from my apartment to the second floor public space I saw many people. Since the elevators didn’t work people waited there for a long time. They were using torches to make some light and a few of them even carried some sort of a “survival kit.” I though this is like being a survivor of a catastrophe but I know those people in Tohoku were and are among much worse circumstances. That night I tried to sleep with the TV on. The alarm, warning about the after-quakes, rang almost every hour. It was one of the longest nights of my life. Even now I am scared because of the aftershocks and Fukushima, so something inside me keeps saying “I want to be home in safety.” But seeing the strength of the people of the catastrophe stroke Tohoku I feel like I can learn very important things now in Japan: endurance, unity and the strong belief that with hard work we can build a bright future. We, foreigners living here, have gotten so much from Japan. Maybe it’s time for us to do something for Japan. “Nippon, Ganbare!”
by eucircle
| 2011-04-18 15:26
| ペトラ(Czech)
|
ファン申請 |
||